Maorik: egy névváltoztatási kísérlet margójára

Átneveznék Új-Zélandot a maori őslakosok, Aotearoa lenne az új hivatalos neve – adta közre a Telex magyar hírportál, azt követően, hogy Új-Zélandon megjelent a hír, a maori párt aláírásgyűjtésbe kezd, hogy az ország és az egyéb földrajzi helyek „visszakapják” maori nevüket. Ennek kapcsán szeretnék néhány félreértést eloszlatni azzal kapcsolatban, kik is a maorik, és pontosan milyen alapot formálnak politikailag arra, hogy akár az ország nevének megváltoztatását kezdeményezzék. Mindezt nagyon röviden igyekszem most összefoglalni, néhány aktuális statisztikát is bemutatva, részletesebben pedig majd egy későbbi bejegyzésben szeretnék a maori történelemről és kultúráról beszámolni. Az alábbiakból szerintem jól látható, hogy inkább egy sokak számára tetszetős és jól időztett akcióról van szó, mint politikai realitásról.

A maorik Új-Zéland őslakosai. Ahogy egy korábbi bejegyzésemben is olvasható, a legutóbbi kutatások szerint a maorik a 13. században érkeztek ide a kelet-polinéz szigetvilágbólelőttük ember nem járt Új-Zéland szigetein. Az első európaiak a hollandok voltak, akik eljutottak a szigetekig 1642-ben. Abel Tasman holland felfedező volt az első európai, aki meglátta a szigeteket, és holland kartográfusok nevéhez fűződik Új-Zéland eredeti elnevezése is, hazájukra gondolva Nieuw Zeeland-nak neveték el a szigeteket, és ebből lett angolosítva később a New Zealand név (1. ábra). Az Aotearoa elnevezés magyarul a hosszú fehér felhő földjét jelenti, és a maorik eredetileg csak az Északi-Sziget elnevezéseként használták. Az ország egészének elnevezéseként már csak ezért is történelmietlen a mostani kezdeményezés.

1. ábra: a maorik találkozása az első európaiakkal (forrás: Any Questions)

Függetlenül a történelmi tényektől, ma mindenki az Aotearoa szót használja az ország maori nyelven történő meghatározásakor. Most, amikor a maori reneszánsz időszakát éli az ország, rengeteg helyen láthatjuk hivatalos és nem hivatalos formában is a maori elnevezéseket. Intézményeket, településeket, utcák, terek, cégnevek sokasága őriz vagy vesz fel újonnan maori nevet (2. ábra). Nem volt ez persze mindig így, a maorik valóban sok nehézségen mentek át addig, amíg az ország egyenrangú állampolgárai lettek, és kultúrájuk elismerést szerzett. Az elismerés pedig mára divattá vált, és ezt a divatot próbálja a mostani politikai akció meglovagolni. Tévedés ne essék, ha Új-Zéland térképére nézünk, akkor láthatjuk, hogy a földrajzi elnevezések jelentős része most is maori, és ugyanez igaz a települések utcaneveire, vagy kerületeik elnevezésére.

2 ábra: az Új-Zélandi Rendőrség logója (forrás: NZ Police)

Most nézzük meg, hogyan is állnak a maorik népességüket tekintve az új-zélandi társadalomban, milyen politikai háttér áll az aláírásgyűjtés mögött. A maorik száma a teljes népesség arányában folyamatosan nő, 2006-ban még csak valamivel 560 ezer fölötti létszámmal rendelkeztek, a 2018-as népszámláláskor viszont már 775 ezer fölött volt a maorik száma (3. ábra). Létszámuk ugyanebben az évben azonban az ország egészéhez képest alig haladta meg az összlakosság 16,5%-át. A 2038-as prognózis 980 ezer és 1,16 millió közé teszi a maori népesség számát, ez mintegy 18,4%-át jelentené az össznépességnek, de persze csak akkor, ha fennmarad a növekedés jelenlegi dinamikája.

3. ábra: az új-zélandi etnikai csoportok számának változása (forrás: Stats NZ, ábra: Peter Farago)

A helyzetet jól példázza a maori nyelvet beszélők számát ábrázoló térkép, amit a maori nyelvhét alkalmából publikált a statisztikai hivatal (4.ábra). Az adatokból látható, hogy 2018-ban az egész országban csak alig valamivel több, mint 183 ezer maori nyelvet beszélő élt. A másfél milliós Auckland-ben kicsivel 38 ezer fölött volt a maorit tudók száma, a Déli-Sziget Nyugati-partnak nevezett részén viszont csak 570-en beszélték a nyelvet három évvel ezelőtt. Nem véletlen, hogy az aláírásgyűjtést is a maori nyelvhét apropóján kezdték el. Azonban láthatjuk, a maori reneszánsszal még nem jár együtt az, hogy sokan is beszélnék a maori nyelvet. A trend persze az, hogy a nyelv egyre kedveltebb, sokan próbálják a magukévá tenni, de a népesség egészéhez képest igen elenyésző a maori nyelvet beszélők aránya. Azért ekkora a különbség a maorik száma és a maori nyelvet beszélők között, mert egészen 1987-ig tilos volt a maori nyelv használata az iskolákban és a közintézményekben. A maori csak ettől kezdve hivatalos nyelve az országnak.

4. ábra: a maori nyelvet beszélők száma 2018 (forrás: Stats NZ)

Láthatjuk, hogy a maori népesség aránya a eljes néppeséghez képest igen alacsony, és várhatóan 2038-ra is 20% alatt marad. A maori nyelvet beszélők aránya pedig még ennél is szerényebb. A maori kultúra reneszánsza mellett, mégis van valami, ami alapot ad arra, hogy egy politikai erő a zászlajára tűzze a névváltoztatás programját. Ez pedig az, hogy a maorik államalkotó népnek számítanak az 1840-ben a britek és a maorik által aláírt Waitangi Egyezmény alapján. Ez alapján a helyi politikusok és szociológusok Új-Zélandot kétkultúrájú országként határozzák meg, amely az európai/brit és a maori kultúra kettősén alapul, és amelyben mindkét kultúra egyenrangúként kerül meghatározásra. Ennek értelmében tehát a maori nép nem számít kisebbségnek Új-Zélandon, államalkotóként egyenrangú az európaiakkal, sem a statisztikák, sem az adminisztráció hivatalosan nem tekint a maorikra kisebbségként. Ez persze elegendő okot nem ad az ország nevének megváltoztatására, de pillanatnyilag elég politikai hátteret biztosít a mostani kezdeményezéshez.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: